áprilisi HÍRLEVÉL - Mindennapi stressz a csakrák tükrében


A mindennapos, átlagos, közönséges és szokványos stressz alap oka a jóga tudomány szerint két fő érzés köré csoportosítható, mégpedig: a vágyaink és a szorongásaink különféle formájú kifejeződése köré.
Pontosabban, a mindennapok embereként attól szorongunk és frusztrálódunk, hogy nem tudunk megszerezni, elérni valamit, amit nagyon szeretnénk, amire nagyon vágyunk vagy attól szorongunk, majd pedig frusztrálódunk, hogy elveszítünk valamit, amit nagyon szeretnénk megtartani. Ezek a beteljesületlen, vagy annak tűnő vágyaink, szorongásaink, frusztrációink hosszú távon kihatással vannak fizikai, energetikai és mentális egészségünkre. Ahogyan gondolkodunk, olyan lesz az egész életünk. A szerzett betegségek túlnyomó része is beazonosítható egy-egy csakra pszichológiai területéhez. Vagyis, ha az adott csakrához tartozó mentális problémakört feltárjuk, és lépéseket teszünk a megoldására, az nemcsak a mentális, de az energetikai és fizikai síkra is pozitívan hat.
A vágyak vagy szorongások stressz mintái túlnyomó részt az alsó három csakra pszichológiai körét érintik.
A Múladhara csakra vágyainak, szorongásainak az alapja a létbiztonság / létbizonytalanság, az anyagi biztonság / anyagi bizonytalanság illetve a rendezett / rendezetlen pénzügyi viszonyok köré összpontosul (szanszkritul: Kanaka).
Itt kell még említést tennünk a mohóságról, ami a Múladhara csakra erőteljes pszichológiai, önmagunk által képzett stressz faktora. A képlet: jól indulnak a dolgok, jó a pénzügyi karma, de semmi nem elég. Először egy normál kis családi ház egy remek Hondával és évente egy nyaralás boldoggá tesz. Majd a kis ház helyett egy villa kell Budán, a Honda helyett pedig Bentley. S ha a Karmánk engedi, hogy mindezek meglegyenek, egy családi helikopterre is szükség lehet leszálló pályával. És meg sem állnak a vágyak addig, hogy parcella kell a Holdon. Tehetünk bármit, az ilyen mohóság soha nem elégül ki, semmi nem lesz elég. Mindig ott lesz a stressz faktor, a motiváló vágy, hogy plusz anyagi célokat érjünk el a vélt boldogság és elégedettség reményében. Azonban a hőn vágyott boldogságot ezzel a módszerrel sosem érhetjük el, mert az az elme békéjében, az elégedettségben, a santoshában rejlik, és nem pedig az erőn felüli állandó szerzésben.
A mohóság általában a Manipúra csakra pszichológiai minőségébe tartozó hatalmi / politikai törekvésekkel teljesedik be, aminek szintén sehol sincs vége.
Azonban minden a tudat. Mindannyian határt szabhatunk saját vágyainknak. Ez saját döntésünk és belátásunk kérdése.
A Szvádhisthána csakra stressz faktora, vagyis a második csakrás vágyaknak és szorongásoknak és frusztrációknak az alapja a párkapcsolati, szerelmi és szexuális vágyak és szorongások, tárgyköréhez tartozik (szanszkritul: Kamini). Nem kapom meg, akit szeretnék vagy félek, hogy elvesztem, akit szeretnék megtartani… Jól csinálni a legnehezebb, talán csak teljes tudatossággal, türelemmel, őszinteséggel, bölcsességgel, önfelvállalással, tudatos szeretettel, jelenléttel és egymás személyiségének ismeretén alapuló tudatos támogatással léphetünk túl a második csakra stressz faktorain azok után, amikor a feromonok bódulata picit csillapodik.
A szerelem, a gyűlölet, az irigység és féltékenység (mint alap stressz faktorok) közötti határ mezsgye igen vékony, könnyen átcsúszhat az elme ugyanazon személlyel kapcsolatban az egyik végletből a másikba.
A Manipúra csakra stressz faktora a hatalomhoz való viszony­ban, karrier- és presztízsépítésben, az ambíciókban, az elis­mertséghez való viszonyban, az önértékelési diszharmóniák­ban, a fölé- és alárendeltségi pozíciók érzeteiben nyilvánul meg (szanszkritul: Pratisthá). A legnagyobb Pratisthá a gazda­sági és / vagy politikai hatalomra való vágy, legyen az a min­dennapok emberének életében vagy pedig világ szinten zajló folyamat.
Pár mindennapos átlagos emberi példával illusztrálva, Manipúra csakra stressz faktor az egészséges karrierépítésen túl az erő feletti elismertségre való törekvés stressze, hogy felnézzenek ránk, hogy elismerje érdemeinket a kis- és nagyközönség vagy a cégvezetés. Ha a kívánt elismerést nem kapjuk meg, úgy érezhetjük, hogy nem értékelnek bennünket kellően, elnyomják a tehetségeinket és nem adnak teret a kibontakozásra. Stressz!
A kisebbségi érzés és ellenpólusú megnyilvánulása a felsőbb­rendűségi érzés vagy önteltség szintén a Manipúra csakra pszi­chikus területe. Például a kisebbségi érzés megnyilvánulása lehet, amikor senkinek érezzük- és gyengének, szánalomra mél­tónak projektáljuk magunkat, amit rendszeresen hangoztatunk, és viselkedésünkkel megnyilvánítunk. Pedig nincs olyan, aki szeretné ezt hallgatni, ahogyan az ellentétes oldali jelenségét sem, az állandó öntömjént csodás tetteinkről, kimagasló dicső­séges képességeinkről és készségeinkről, és hogy miért vagyunk különlegesek az átlagemberek között. Vagy, amikor mindent jobban tudunk… Ugyanarról van szó, csak az egyik oldalon burkoltan vágyunk az elismerésre és mások imádatának elnye­résére, hogy azt mondja a felsőbb autoritás, hogy nem, ez nem így van, te nagyon értékes vagy, nem is értem, hogy mások ezt miért nem látják! A másik oldalon - bár nem tudatosan - de ezt az elismerésre való igényt jobban érthetővé téve felvállaljuk az öntömjénben és az okoskodásban. Nem tudatosan tehát, mégis jelzés értékűen várjuk, hogy azt mondják a barátok vagy az au­toritások, hogy hűha! Te milyen egyedülállóan kimagasló vagy! Nem is értem, hogy miért nem Te vagy az Európa Tanács elnö­ke! Ha ezt jóval finomabban, a durva karikírozást félretéve nem kapjuk meg, az komoly stressz kiváltó ok lehet legbelül, ami halmozódva mintegy vulkán egyszer csak kitörhet.   
A Manipúra csakrás stressz faktorokhoz tartozik továbbá a megalázottság érzete illetve annak ellenoldali megnyilvánulása, a mások pszichikai megsemmisítésére való hajlam, a ledominálás késztetése.
Szintén harmadik csakrás stressz alapot képezhet, ha a tűrőképességünkhöz képest gyakrabban esünk bírálat kereszttüzébe, és nehezen toleráljuk a személyünket érő kritikát. Ha azonban magunkba nézünk, előfordulhat, hogy mi is rendszeresen minősítjük a körülöttünk élőket.
Folytatva a sort, a szerepléstől való félelem vagy állandó szereplési késztetés és vágy mind-mind ugyanannak a becs­vágynak, elismertség vágynak a kétoldali megközelítése.
A harmadik csakrás stressz akkor enyhülhet, ha megvalósítjuk legbensőbb vágyunkat abban, amiben tényleg tehetségesek vagyunk. Mindenkinek van tehetsége valami széphez, csak meg kell találni, felszínre kell hozni. Valósítsunk meg legalább egyet saját- és az Isten örömére! Mindazonáltal, ahogyan a Múladhara csakránál beszéltük, ha túllövünk a célon, a mohóság a Manipúra csakra vágyainak beteljesítése esetében sem hozza el a vágyott boldogságot és az elme békéjét. A megoldás hasonló, a Szantósa, az elégedettség kifejlesztése abban, amilyen képességekkel és körülményekkel rendelkezünk, és amit reális erőbefektetéssel el tudunk érni. Fontos, hogy ne mások képességeit akarjuk magunkénak, hanem ami bennünk van, ami nekünk adatott meg, azt teljesítsük ki.
Az Anáhata csakra, mint önzetlen szeretet területe ritkán kötődik stressz faktorhoz, mert lényege az önzetlenség és a feltétel nélküli szabadságban elérhető, elvárások és kötelmek nélküli szeretet. E csakra területéhez tartozó legnagyobb stressz lehet, ha oly valakit vesztünk el, akit életében önzetlenül és tisztán szerettünk.
 A mindennapos stressz helyzeteink főként az alsó három csakra valamelyikének a pszichikus egyensúlytalanságából eredeztethetőek, lévén az alsó három csakra áll szoros összefüggésben a fizikai létünkkel. A felső három csakra a spirituális élethez kötődik, egy magasabb rendű tudatossághoz ahol a mindennapos stressz lenyomata a fizikai szervekben megjelenhet ugyan, de nem innen eredeztethető. A szívcsakra a híd, mely egyesíti a fizikait a spirituálissal.
Forrás: Bakos Attila – Bakos Judit Eszter Ph.D  Csakrapszichológia c. könyve alapján


Írta:
Bakos Judit Eszter
Vinyasa Flow jóga oktató
VIFE tag


A következő hónaptól a csakrákkal külön-külön is fogunk foglalkozni.
Érdemes lesz azokat is olvasni :-)