November témája az ELENGEDÉS


Felteheted egyből a kérdést, ok, de mégis mit kellene elengednem?

Bármilyen dolgot, aminek hatása van rád, 3 fő szempont alapján vizsgálhatsz: az adott dolog milyen hatással van rád


  • fizikailag (azaz a testedre),
  • mentálisan (azaz a gondolkodásodra, gondolataidra) és
  • lelkileg (azaz az érzelmeidre).



Ezt a hármas megközelítést alkalmazva így egyrészt beszélhetünk fizikai elengedésről. Egy jógaórán – legyen az statikus, vagy dinamikus felépítésű óra – időről időre jógapózokat veszel fel. A legtöbb póz helyes kivitelezéséhez nem az fog elősegíteni, hogy minden izmodat egyszerre megfeszíted, mint egy súlyemelő, sőt... Egyes izmok aktivizálása, míg mások elengedése szükséges a legtöbb testhelyzet felvételéhez és kitartásához, a nyújtásoknál ez különösen jól megfigyelhető, ezért is ennyire összetett ez a mozgásforma. Én személy szerint az egyensúlyi pózoknál vettem először észre, hogy amíg „nem engedtem bele magam”, amíg a nem szükséges feszítéseket nem engedtem el a testemben, egyszerűen nem sikerült a póz. Viszont ahogy megtanultam, hogyan működtethetem izoláltan az izmaimat – azaz hogyan vehetem rá bizonyos izomcsoportokat, hogy feszítsenek, míg másokat, hogy ellazítsanak, sokkal közelebb kerültem a helyes kivitelezéshez. Ez egyedül gyakorlással fejleszthető, hisz az idegrendszernek meg kell tanulnia, hogy néha a megszokottól teljesen eltérő módon működtesse az izmainkat.

A  mentális elengedésre vonatkozóan már mindenki hallott instrukciókat a jógatanárától: „engedd el a gondolataidat, irányítsd a figyelmedet a légzésedre”, ugye ismerős? A jógagyakorlás alatt, szinte magától megtörténik az, ami a legtöbb ember számára a mai ingerekkel túlzsúfolt világban szinte elképzelhetetlen: hogy akár csak pár percre is, de elcsendesítse az elméjét. Hogy ne azon kattogjon, hogy mindent bevásárolt-e, milyen feladatok várnak másnap a munkahelyén, vagy, hogy vajon elkészült-e a gyerekek házi feladata. Azáltal, hogy a jógagyakorlás során befele fordítod a figyelmedet és szemléled a légzésedet, a tested jelzéseit és határait, hogy a tanár instrukcióit követve megpróbálod minden testrészedet a megfelelő pozícióba állítani és ott meg is tartani egy ászana felvétele közben, bőven elegendő ingert adsz az elmédnek, tulajdonképpen lefoglalod, hogy ne akarjon elkalandozni. Ha az óra ráadásul fizikailag is kihívásokat tart számodra, akkor általában ez a folyamat le is tud annyiban egyszerűsödni, hogy csak és kizárólag arra koncentrálj, hogy megtartsd az egyensúlyodat. Ugye te sem az aznapi munkahelyi konfliktusaidon gondolkodtál legutóbb, amíg kitartottad a mérleg pózt? ;)

Az érzelmi elengedés egy olyan fogalom, amivel minden gyakorló előbb-utóbb szembesül, ahogy rendszeresen elkezd jógázni járni. Mit kell leginkább elengedned ilyenkor? Természetesen az elvárásaidat. Elég ügyes vagy? Elég hajlékony? A melletted lévő matracon a lány már megérinti az orrával a lábát. Vajon te mikor fogod? Fontos leszögeznünk, hogy mindezek kicsit sem számítanak: a jóga nem a hajlékonyságról szól, hanem sokkal inkább egy folyamatról, amin keresztül haladsz a gyakorlásod során, ahogy egyre többet megtudsz magadról, a testedről, a határaidról. Ha minden alkalommal úgy állsz rá a jógaszőnyegedre, hogy jobb akarsz lenni, mint tegnap, vagy jobb akarsz lenni, mint a jógatanár, előbb utóbb sérüléshez fog vezetni. Mit engedhetsz még el? A félelmeidet: senki sem született úgy, hogy egyből sikerült neki a kézenállás, vagy a darupóz. Újra és újra próbálkoznod és gyakorolnod kell, amíg egyszer csak sikerül. Egyes pózok valakinek egyszerűbbek, mások nehezebbek, különbözőek vagyunk. Viszont miközben gyakorolsz, érdemes néhányszor elesned is, hogy megtapasztald: kellő körültekintés mellett valójában semmilyen katasztrofális dolog nem történhet, ha lehuppansz a jógamatracodra (hisz az mindig megtart.)

A tested változik, ahogy a mentális- és lelkiállapotod is más és más minden alkalommal, amikor csak a jógaszőnyegre állsz. Egy jógaórán nem kell senkinek sem bizonyítanod.

Tartsd tiszteletben a határaidat és csak
engedd, hogy a dolgok megtörténjenek.

Ha rendszeresen gyakorolsz, a fejlődés elkerülhetetlen.

De engedd.