Májusi vezércikk

Könnyedség

A sokadik szundi után kinyomod az ébresztőt, sietve főzöd a reggeli teát, kávét, esetleg bekapsz valami reggelit, belebújsz a dolgozósba, talán útnak kell indítanod pár kiskorút is, rohansz, hogy elérd a buszt vagy pöfögsz a dugóban szidva az előtted szerencsétlenkedőt, küzdesz a határidőkkel és a leadandó feladatokkal az irodában, ebédidőben gyorsan bekapsz valamit, időspórolás végett sokszor a gép előtt ülve, délután jöhet még egy kávé, újabb dugó a városban és ha minden jól megy, végre beesel a jógaórára…




Mindeközben a tested folyamatosan érzékelte a sok-sok kisebb vagy nagyobb stresszhelyzetet, a zajokat és fényeket, a rohanást, a feszültséget, ezért megfeszítette az izmaidat, biztos, ami biztos, különösen a hátsó combhajlítódat, ami például egy tipikus stressz izom, vagyis mindig bekapcsol, ha menekülni vagy támadni kell. Persze manapság ritkán találod szemben magad egy mamuttal a körúton, de az izmok akkor is dolgoznak, ha már a futás helyett egy négykerekű csodában robogsz vagy csak az irodában ülve ér valamilyen feszültség. Vagyis valószínűleg szinte egész nap megfeszíted az egész tested, közben lehetséges, hogy egy felületes, mellkasi légzéssel lélegzel, ami szintén segíthet elmenekülni vagy támadni egy nehéz helyzetben. Lehet, hogy az emésztésed sem a legjobb, hiszen ahhoz is nyugalom kell és ez elméd nem épp úgy érzékeli, hogy nyugalmasan telnek a hétköznapok. Persze tisztelet a kivételnek.
Simon Borg-Olivier jógaguru ismert mondása, hogy a jógázók többsége csak az óra végi pár perces savászanában engedi el magát, gyakorlás közben jellemzően ugyanazzal a feszültséggel jógázik, ahogyan a mindennapjait tölti. Ilyenkor persze még egy gyógyító gyakorlás is árthat, sérülésveszélyes lehet és nyilvánvalóan egy megfeszített testet sokkal nehezebb is megnyitni, például egy csípőnyitás során, mint az elengedettebb szomszédját. A könnyedség és ellazulás tehát elengedhetetlen a jógagyakorlás során, már csak az a kérdés, ebben a rohanó világban, gyakran a jógaórára is beesve, mit lehet tenni?
Mindenekelőtt próbálj meg nem beesni a jógaórádra, ha lehetséges… Persze tudjuk, hogy nem mindig lehetséges és mindenképpen jobb gyakorolni, mint kihagyni azt, csak mert sűrű a napod. De amikor csak teheted, adj magadnak egy szusszanásnyi időt, akár a csoportos, akár az otthoni gyakorlásod előtt, legalább pár percet, amikor iszol egy teát, mélyeket lélegzel és lélekben is felkészülsz a jógaórára. A jógaszőnyegeden is hangolódj rá a gyakorlásra, figyelj egy kicsit befelé, fókuszálj a légzésedre és próbálj meg minél elengedettebben, lazábban lélegezni, semmit sem erőltetni. Segíthet, ha rátalálsz a hasi légzésre, vagyis minden belégzéssel engeded kitágulni a hasad, minden kilégzéssel visszatérni a gerinced irányába. A hasi légzés egy üzenet az elmédnek és a testednek arra, hogy minden rendben van, biztonságban vagy, elengedheted magad és könnyedén gyakorolhatsz. Érdemes néha a pózokban is ellenőrizni magad, megmozgatni kicsit a nyakad, az ujjaid, a lábujjaid, megfigyelni, hogy esetleg visszatartod-e a lélegzeted: innen tudhatod, hogy elengedetten vagy feszülten gyakorolsz-e, talán túl mélyre mentél-e az adott ászanában. S ahogy a vinyasa flowban mindig tesszük, érdemes összekötnöd a mozgást a légzéssel, amely megteremti az áramlást a gyakorlásodban, ráadásul segít elengedni a zakatoló gondolatokat és javítja a koncentrációt, hogy valóban jelen legyél minden lélegzetben. Engedd, hogy a légzésed vezessen, a légzés legyen az első lépés, amelyet követ a mozdulat. Minél áramlóbb és könnyedebb a légzésed, annál áramlóbb és könnyedebb lesz a gyakorlásod. Mindezt az áramlást és könnyedséget pedig a jógaszőnyegeden túl is egyszerűbben fogod megtalálni és megteremteni.